Hírek - információk blog elsősorban az MTI híreit és információkat olvashat '
HTML
Hírek-információk blog
Hírek-Információk blog elsősorban az MTI , a hirado.hu és más hírforrás híreit tartalmazza. Általában a hírforrás meg van jelölve,melyre kattintva olvashatja a teljes hírt vagy cikket '
Az államháztartás második negyedévi hiánya 302 milliárd forintot, a negyedéves bruttó hazai termék (GDP) 4,0 százalékát tett ki, az államháztartás adóssága június végén a GDP 85,1 százalékán állt, a három hónappal korábbi 84,4 és a múlt év végi 79,4 százalékkal szemben - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn közzétett előzetes pénzügyi számláinak adataiból. Az adósság GDP-arányos szintje 2010 közepe óta először emelkedett a 85 százalékos szint fölé, akkor 85,6 százalékon tetőzött.
Az adatok alapján a második negyedévben 434 milliárd forint nettó adósságfelvétel növelte az államadósságot, amihez a forint gyengülése további 65 milliárd forintot tett hozzá. Az államháztartás névértéken számításba vett konszolidált bruttó adóssága 25 432 milliárd forintot tett ki a második negyedév végén. Az államháztartás nettó adóssága 22 818 milliárd forint, a GDP 76,3 százaléka volt, 0,3 százalékponttal kisebb a március végi 73,6 százaléknál, de magasabb a tavaly év végi 73,0 százalékos szintnél. Az év első felében 2350 milliárd forinttal nőtt a központi kormányzat bruttó adóssága, amiből 1851 milliárd az első negyedévre esett jelentős részben a 3 milliárd dolláros márciusi devizakötvény kibocsátás miatt. Az első negyedévben 5,0 százalékponttal, 79,4-ről 84,4 százalékra ugrott a GDP-arányos államadósság. A június végéig tartó négy negyedévben az államháztartás hiánya 918 milliárd forintot, a GDP 3,1 százalékának megfelelő összeget tett ki. Az MNB jelentése szerint az államháztartás második negyedévi 302 milliárd forintos deficitjéből 264 milliárd a központi kormányzatra, 99 milliárd pedig a helyi önkormányzatokra jutott, míg a társadalombiztosítási alapok 61 milliárd forintos többlettel zártak. A háztartások megtakarításai a június végén zárult négy negyedévben 1823 milliárd forinttal, a GDP 6,1 százalékának megfelelő összeggel növelték megtakarításaikat, amiből 459 milliárd, a negyedéves GDP szintén 6,1 százaléka, az idei második negyedévre jutott. A második negyedévi megtakarítások az egy évvel korábbi 377 milliárdról, a GDP arányában 5,2 százalékról nőttek, az első negyedévi 502 milliárdról (a GDP 7,3 százalékáról) viszont csökkentek.
"Magyarország illiberalizmusa nem hagyható szó nélkül" címmel közölt szerkesztőségi cikket a The Washington Post című amerikai napilap a hétvégén.
A cikk szerint Orbán Viktor azzal küldte képviselőit Brüsszelbe az elmúlt négy évben, hogy bizonyítsák, félreértik politikáját. A miniszterelnök azonban tusnádfürdői beszédével "kirántotta a szőnyeget saját propagandistái lába alól". A The Washington Post szerint a kormányfő "kinyilvánította, hogy Magyarországot, az EU és a NATO tagját olyan állammá akarja átalakítani, amely vállalja annak ódiumát, hogy jellegében nem liberális". A szerkesztőségi cikk szerint a magyarok "világosan látják, hogy mit forgat Orbán a fejében: a szabad véleménynyilvánítás szigorú visszaszorítását, hátrányos megkülönböztetést a nem keresztényekkel és a roma kisebbséggel szemben, s állami irányítású gazdasági populizmust, amely gyanakodva tekint a magán- vagy a külföldi tőkére". "Valójában amit Orbán egy új, válság utáni politikai modellként vázol, az nem sokban különbözik attól a tekintélyelvű nacionalizmustól, amelyet gonosztevők és sarlatánok alkalmaztak a 20. századon át - köztük a nácikat támogató II. világháborús magyar rezsim" - tette hozzá az amerikai lap. A The Washington Post szerint az EU vezetőinek ki kellene józanítaniuk Orbánt "beképzeltségéből". Az EU-nak "világossá kell tennie, hogy tagállamai nem élvezhetik a tagsági viszony gyümölcseit, miközben megsértik szerződésben vállalt kötelezettségeiket a véleménynyilvánítás szabadsága, a jogrend terén. Az Egyesült Államoknak szintén le kell fokozni kapcsolatait Orbán kormányával. Orbán kizárta magát a demokratikus Nyugatból - eszerint kell bánni vele és kormányával" - szögezte le a The Washington Post című amerikai napilap szerkesztőségi cikkében. http://www.washingtonpost.com/opinions/hungarys-illiberalism-should-not-go-unchallenged/2014/08/16/b2dc72d4-1e5c-11e4-82f9-2cd6fa8da5c4_story.html
Az Isten azt akarja, hogy a magyarok kiválasztottak legyenek és benne legyenek az élet közepében - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a romániai Bere (Berea) felújított református templomában szombaton.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere igét hirdet az erdélyi Bere felújított református templomának szentelési ünnepségén 2014. augusztus 16-án. A templomot a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében újították fel mintegy 100 ezer euróból. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
A politikus, református lelkész igehirdetésében szorongató érzésnek nevezte, hogy a magyar nemzet az idők folyamán az "élet közepéről" a történelem szélére került, ezzel pedig a Partiumban élő magyarok is a periférián, Magyarország és Románia közé szorulva érezhetik magukat. A Partium neve az önismeretre és az alázatra vall, de azt üzeni számára az ige, hogy ez a vidék akkor is középen van, ha csak egy résznek is érzi magát, azaz "kézbe van véve" - fogalmazott Balog Zoltán. A miniszter szavai szerint "ha követjük az Isten igéjét, akkor rájöhetünk, hogy a magyarok sorsát, sodortatását nem a történelem alakítja", nem Washingtonban, Moszkvában, Bukarestben vagy Budapesten intézik, hanem ott, ahová a templomnak a tornya mutat.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere igét hirdet az erdélyi Bere felújított református templomának szentelési ünnepségén 2014. augusztus 16-án. A templomot a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében újították fel mintegy 100 ezer euróból. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Azért mutat felfelé, hogy "tudd, hogy a te sorsodat ott intézik Jézus Krisztus által" - mondta a miniszter, hozzátéve, "a te sorsod a megtartatás, a te sorsod az élet, a te sorsod a megmaradás". Balog Zoltán szavai szerint az egyháznak az a küldetése, hogy egyfajta felemelt mutatóujjként, figyelmeztető jelként ott legyen a világban, a tágabb és szűkebb közösségekben és rámutasson arra az igazságra és teljes üdvösségre, ami nélkül az élet nagyon keveset érne. Az egyház szolgálata mellett Istennek és a Bibliának a szava is egy mutatóujj - folytatta -, egy igazodási pont, amely egyedül az üdvösség szerzőjére, a szabadítóra, Jézus Krisztusra mutat. Ez a rámutatás azonban nemcsak például a papok, hanem "mindannyiunk dolga". Ezért figyelni kell az Isten által elmondottakra, mert ha nem így teszünk, akkor elsodródunk a célunktól - figyelmeztetett Balog Zoltán. Az összefogás fontosságára utalva Balog Zoltán jelezte, "ha együtt vagyunk és együtt maradunk, akkor nagy baj már nem történhet." A magyar-román határ mellett, Nagykároly (Carei) közelében fekvő Bere református műemlék templomát a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében, mintegy 100 ezer euró költséggel újították fel. A munkálatok során a templom falain páratlan, Zsigmond-korabeli freskókra bukkantak.
Az erdélyi Bere felújított református temploma 2014. augusztus 16-án. A templomot a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében újították fel mintegy 100 ezer euróból. Az szentelési ünnepségen Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hirdetett igét. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
A szentelési ünnepségen Balog Zoltán mellett részt vett és beszédet mondott Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnöke, illetve több világi és egyházi méltóság is.
A Jobbik frakcióvezető-helyettese szerint a Magyarország szuverenitása elleni eddigi legagresszívabb támadás a Human Rights First (HRF) emberi jogi szervezetnek a sajtóban napvilágot látott, a kormány politikáját és a Jobbikot bíráló jelentése.
Gyöngyösi Márton szombaton Budapesten, az Egyesült Államok nagykövetsége előtt megtartott sajtótájékoztatón úgy értékelte a jelentést: Amerikában program készült arra, hogy a titkosszolgálatok, a külföldről fizetett civil szervezetek és az úgynevezett független sajtó segítségével miként kell megregulázni és visszaterelni a "neoliberalizmus útjára" Magyarországot. Ebben a helyzetben felszólítják a Fideszt és a kormányt, hogy hagyja abba a "csiki-csuki játékot", és döntse el, hogy az euroatlantizmus vagy a nemzeti érzésű emberek oldalán áll - mondta a politikus. Közölte, 2010 óta már számtalan kísérletet tettek arra a nyugati hatalmi központokból, hogy beavatkozzanak Magyarország belügyeibe. Eddig verbális szinten maradtak a támadások, de a HRF jelentése szerinte már nyílt, durva és agresszív beavatkozást jelent. Hozzátette: nem csoda, hogy a jelentés legfőbb célpontja a Jobbik, hiszen a párt az ország szuverenitásának "legelszántabb védelmezője", és rendszeresen felemeli a szavát a neoliberális politika és az euroatlantizmus ellen. Gyöngyösi Márton felidézte, a jelentés a többi között azt szorgalmazza: a titkosszolgálatok segítségével kell feltárni, hogy milyen üzleti és politikai körök állnak a Jobbik mögött, illetve azt sejtetik, hogy Oroszországból, illetve Iránból pénzelik a mozgalmat. A frakcióvezető-helyettes azt mondta: ki kellene vizsgálni, hogy miként szervezi az Egyesült Államok a nagykövetségéről azt a hálózatot, amely folyamatosan beavatkozik Magyarország belügyeibe titkosszolgálati eszközökkel. Annál is inkább, mert információk vannak arról, hogy miként hallgattak le a nagykövetségről magyar politikusokat, politikai pártokat - hangsúlyozta Gyöngyösi Márton. Kérdésre válaszolva elmondta: nem ismerte eddig azt a honlapot, amely azt állította, hogy Magyarország T 72-es harckocsikat ad el Ukrajnának, és azokat a sajtóinformációkat sem olvasta, amelyek szerint a Hídfő.net mögött a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) elnevezésű szervezet áll. Véleménye szerint az ukrán konfliktus egyfajta információs háborút is jelent, és nem tartja kizártnak, hogy a portál híradása az információs csata része. Ugyancsak kérdésre válaszolva úgy nyilatkozott, hogy semmilyen kapcsolat nincs a Jobbik és a MNA között.
A kormány célja, hogy minimalizálja a magyar gazdák veszteségeit az orosz embargó miatt - mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a III. Hajdúsági Expo megnyitása előtt, Hajdúböszörményben tartott pénteki sajtótájékoztatón.
Györffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos elnöke közölte: az elnökség péntek délelőtt kihelyezett ülését tartott a hajdúböszörményi városházán. Az egyeztetésen a szeptember 4-ei gödöllői küldöttgyűlést készítették elő.
Oroszországban, a rosztovi területen lévő "Donyeck" határátkelőnél ellenőrzik az ukrán határőrök a Moszkva által Kelet-Ukrajnának szánt segélyszállítmányt - közölte az ukrán határőrszolgálat.
A tájékoztatás szerint az ukrán államfő utasítására vizsgálják át az orosz oldalon a csaknem 300 kamionból álló konvojt. Az ukrán határőrök és vámtisztek már megérkeztek az orosz átkelőhöz, amely Ukrajnában az oroszbarát szakadárok ellenőrzése alatt álló Izvarine határátkelővel van szemben.
A rakomány átvizsgálását az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőinek jelenlétében végzik. A szállítmány fogadója a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC), amely vállalta a segély célba juttatását.
Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök szerdán a kormány kijevi ülése után leszögezte, hogy Ukrajna humanitárius segélyt csak a nemzetközi jog normáinak megfelelően, és csakis a nemzetközi vöröskereszttől fogadhat el. Egyelőre ismeretlen, milyen útvonalon halad majd az orosz szállítmány ukrán területen.
Az ukrán külügyminisztérium honlapján pénteken megjelentetett közlemény szerint Kijev és Moszkva megállapodott abban, hogy az orosz fél viseli a felelősséget a segélykonvoj biztonságáért, vagyis azért, hogy Kelet-Ukrajnában a szeparatisták által ellenőrzött területen a szakadárok ne hajtsanak végre semmiféle provokációt a szállítmány útvonalán.
Az azonban még mindig kérdéses, hogy nyitnak-e folyosót a konvojnak, lesz-e tűzszünet a térségben. Moszkva előző nap tűzszünet életbe léptetését sürgette Kelet-Ukrajnában. Az orosz külügyminisztérium arra hivatkozva követelt fegyvernyugvást, hogy garantálni lehessen az úton lévő orosz segélykonvoj biztonságát, valamint a segély szétosztását a harcok sújtotta terület lakosságának.
Orosz segélykonvoj a határnál
A kelet-ukrajnai harcokat figyelemmel kísérő Dmitro Timcsuk szakértő, az Információs Ellenállás nevű ukrán katonapolitikai elemzőcsoport vezetője pénteken Facebook-oldalán emlékeztetett arra, hogy az ukrán "terrorellenes" erők előző nap ellenőrzésük alá vonták a Luhanszkhoz vezető autóutat. A szakértő szerint az ukrán fegyveres erők így nem hagytak lehetőséget Oroszországnak arra, hogy a jogi normákat és az előzetes megállapodásokat megsértve juttassa el segélyszállítmányát a szakadárok ellenőrizte területen keresztül a kelet-ukrajnai városba.
A hétfőn elhunyt Oscar-díjas hollywoodi színész özvegye, Susan Schneider csütörtökön jelentette be, hogy néhai férje a degeneratív idegrendszeri betegség korai stádiumától és súlyos depressziótól szenvedett az öngyilkossága idején.
A Parkinson-kór szakértői szerint a remegéssel és a mozgás lelassulásával együtt járó, gyógyíthatatlan betegség érzelmileg is erős hatással van a betegekre. Az amerikai Nemzeti Parkinson Alapítvány szerint a degeneratív idegrendszeri betegséggel küzdő páciensek több mint fele klinikai depressziótól is szenved, ezért a szervezet az tanácsolja a Parkinson-kórral élőknek, hogy vizsgáltassák ki magukat.
A 63 évesen elhunyt Williams özvegye, Susan Schneider csütörtöki közleménye szerint a világsztár "még nem állt készen arra, hogy a nyilvánossággal is megossza küzdelmét a Parkinson-kórral". A filmcsillag helyi idő szerint hétfőn lett öngyilkos San Francisco környéki otthonában.
Schneider reményét fejezte ki, hogy a világszerte közkedvelt színész "tragikus távozása nyomán mások - bármilyen küzdelmet is vívnak - erőt találnak ahhoz, hogy megkeressék a szükséges törődést és támogatást". A Parkinson-kór nagyjából egymillió embert érint az Egyesült Államokban, ahol évente 50-60 ezer új esetet diagnosztizálnak. A betegség elsősorban az 50 évnél idősebb embereket érinti.
"Valójában úgy véljük, hogy a depresszió magának a betegségnek a része. A Parkinson-kórnál jelentkező agyi diszfunkcióval van összefüggésben" - magyarázta Irene Richard, a New York-i Rochester Egyetem professzora.
A sztárvilágban mások mellett a színész Michael J. Fox, a profi ökölvívás élő amerikai legendájaként ünnepelt Muhammad Ali, és a Grammy-díjas énekesnő, Linda Ronstadt is Parkinson-kórral küzd. Az énekesnő tavaly jelentette be, hogy betegsége miatt nem képes többé énekelni.
"Megdöbbentett a hír, hogy Robinnak Parkinson-kórja volt" - írta a Twitteren Fox. "Biztos vagyok abban, hogy még nem tudott a betegségéről, amikor az alapítványukat támogatta. Egy igaz barát, nyugodjon békében".
Williams korábban többször is nyíltan beszélt alkohol- és drogproblémáiról, és idén nyáron egy minnesotai rehabilitációs központot is felkeresett józanságának megőrzése érdekében. Özvegye szerint a filmcsillag józan volt, de szorongástól is szenvedett az öngyilkossága idején. A színész temetésének előkészületei már folynak és a hatóságok szerint a teljes toxikológiai jelentés elkészítése kettő-hat hétbe fog telni.
A szakemberek korábban már vizsgálták, hogy a Parkinson-kór az öngyilkosság fokozott kockázatával van-e összefüggésben, de nem találtak kapcsolatot. Egy Dániában készített 2007-es tanulmány szerint a Parkinson-kórral élőknél nagyjából ugyan olyan magas az öngyilkossági ráta, mint a teljes lakosság körében.
Egy 2001-es amerikai tanulmány, amely több mint 144 ezer Parkinson-kóros páciens bevonásával készült, azt mutatta, hogy az általános népesség körében nagyjából tízszer magasabb volt az öngyilkossági arány, mint a degeneratív idegrendszeri betegséggel élőknél.
Egy 2008-as tanulmány azonban a vártnál magasabb öngyilkossági rátát mutatott ki azoknak a Parkinson-kóros embereknek a körében, akik mély agyi stimulációs kezelésen estek át. A módszer egy olyan eszköz beültetésével jár együtt, amely elektromos impulzusokat küld az agyba.
A tanulmány résztvevői közül azok esetében volt magasabb az öngyilkosság valószínűsége, akik depresszióval küzdöttek, vagy egyedülállóak voltak. A módszert kizárólag a Parkinson-kór gyógyszeresen már nem kezelhető, késői fázisában alkalmazzák.
A miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában egyebek között beszélt a magyar gazdasági adatokról, valamint a nemzetközi konfliktusok hazánkra gyakorolt hatásáról.
Logikus következménye a 3,9 százalékos GDP-növekedésről szóló adat mindannak, ami négy és fél éve történik Magyarországon - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
A kormányfő úgy fogalmazott: fellángolások előfordulnak, általában a tendenciát érdemes figyelni, ez az adat illeszkedik egy folyamatba. Lépésről lépésre másszuk meg a hegycsúcsot, reméljük ez egy fennsík, ahol fenn tudunk maradni – szögezte le.
A teljes interjú felvétele.
Ha ez egy hátba veregetés, akkor az a dolgozó magyar embereket illeti – hangoztatta Orbán Viktor, aki felhívta a figyelmet arra: kormányváltáskor 1,8 millió, most 4,1 millió dolgozó ember fizet adót. Az a magyar modell, mely kirajzolódik a magyar gazdaságpolitikából, működőképes – tette egyértelművé.
A miniszterelnök az Európai Unióból két olyan országot említett, melyek eltérnek az eurózónán belül megszokott, a trojka által meghatározott gazdaságpolitikai iránytól, Angliát és Magyarországot. Hangsúlyozta, hogy mindkét gazdaság jól teljesít.
A 3,9 százalékos GDP-bővülés kapcsán azt is mondta: ez egy adat, egy útjelző tábla, elárulja, milyen irányba tartunk, de nem végállomás, ha majd elértük az 5 millió adófizetőből álló gazdaság szerkezetét, ha a munkaalapú gazdaság kiterjed majd az egész társadalomra, akkor mondhatjuk, olyan állapotban vagyunk, amit már csak fenn kell tartani.
Ha a kérdést úgy tesszük fel, minek köszönhető ez az eredmény, akkor annak, hogy a magyar emberek akarnak dolgozni – emelte ki. Úgy vélte: a magyar gazdaság még nem tud annyi munkahelyet felkínálni, ahányan dolgozni akarnak, de a dolgozni akarás egy fontos érték. Az államnak szerinte ilyenkor munkalehetőséget kell teremteni. A liberális demokraták ilyenkor csak abban látnak lehetőséget, hogy a magángazdaságokat segítsék – tette hozzá.
Az emberek tehát dolgozni akarnak, a kérdés az, lesz-e mindig olyan kormányuk, gazdaságpolitikájuk, mely meg is teremti a lehetőséget. Most éppen van – hangoztatta.
Ne felejtsük azért el, hogy a magyar háztartások, ha nem is a fejük búbjáig, de szügyig el vannak adósodva. Vagyis úgy értünk el egy ilyen gazdasági növekedést, hogy az emberek jelentős része a pénzét nem is tudja elkölteni, mert korábban felvett hiteleket kell törlesztenie. Miközben jelentős gazdasági növekedés van, annak egyik motorja, a fogyasztás még nem is bontakozhatott ki. Mert miközben növekedés van, az emberek leépítik a tartozásaikat. Ez egy másik nagyon pozitív fejlemény. A magyar gazdaságban még van tartalék – érvelt a kormányfő, aki megismételte: meg kell célozni az 5 millió dolgozó emberre épülő magyar gazdasági modellt.
Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában
Szólt arról is, hogy az Oroszországot érintő harmadik körös szankciók kapcsán a magyar és a szlovák álláspont egybeesik, vagyis egyetért Robert Fico szlovák kormányfővel. E szerint az a szankciós politika, amit a Nyugat folytat, és aminek szükségszerű következménye az, amit az oroszok csinálnak, többet árt nekünk, mint Oroszországnak. Ezt úgy mondják a politikában, hogy „lábon lőttük magunkat” – mondta a kormányfő, aki szerint át kell gondolni az Európai Unió szankciós politikáját, és ehhez partnereket keres. A gazdasági szankciók politikája ellentétes a magyar nemzeti érdekekkel – szögezte le. Szerinte életre kellene hívni egy konferenciát, melyen Oroszország és az Európai Unió együttműködésének jövőjét kellene megvitatni. A vitás kérdéseket napirendre kellene tűzni. Többről van szó, mint Ukrajna – fogalmazott.
Beszélt arról is: Európa olyan mértékben elvallástalanodott, hogy a vallásháború, mint olyan, kizárólag a múlthoz sorolt jelenségek között szerepel a gondolkodásunkban. "Ezért nem jön ki az Európai Uniónak, az európai vezetőknek a száján", hogy irtják a keresztényeket, és ezt a kultúrkört képviselő közösségeket, ha Európán kívül élnek is, meg kell védenünk. Az események indokolják, hogy hívjuk fel a figyelmet arra, keresztényüldözés folyik.
Az Európai Uniónak sikertörténetekre van szüksége, és a magyar gazdaság egy sikertörténet. Sokan vannak, akik szeretnék fekete bárányként bemutatni Magyarországot. Mert eltérünk az IMF megszabta válságkezeléstől, és azért mert bevalljuk, hogy nem liberális demokráciát építünk - indokolta a miniszterelnök.
Ha a Mengyelejev-táblázatot olvastam volna fel, annak is akkora visszhangja lett volna, mint a tusnádfürdői beszédnek – mondta kérdésre válaszolva. Sokan úgy vélik, nem politikusok, hanem tudósok dolga gondolatébresztő beszédeket mondani, a kormányfő ezzel nem ért egyet. Én vállalom annak ódiumát, hogy gondolatot ébresszek, és veszteséget szenvedjek el – fejtette ki Orbán Viktor.
A liberális demokrácia által okozott problémákról és a német megszállás áldozatainak emlékműve fontosságáról, valamint a Fideszen belüli érdekcsoportok küzdelméről is beszélt Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Heti Válasznak adott interjúban, amelyet csütörtökön közölt a hetilap.
A házelnök szerint a liberális demokrácia nem csak Magyarországon futtatta az országot csőd közeli helyzetbe. Kijelentette: ez a társadalomfilozófia és politika szinte megoldhatatlan problémákat halmozott fel. Kifejtette azt is: a liberális demokrácia egyik bajának tekinti, hogy "miközben farizeusmódra fennen hirdeti a korlátlan szabadságot, addig képviselői a legkimódoltabb, legkifinomultabb szellemi, erkölcsi terrort alkalmazzák mindazokkal szemben, akik el akarnak térni az éppen hatályban lévő "tudományos" tételektől". A stratégiaalkotó közösség szükségességét firtató felvetésre leszögezte: nem kell mindent részletesen megbeszélnie a kormányfővel, ahogy a hőskorban, amikor még keresték önmagukat és fogalmazgattak. A vitákban tisztáztuk a magunk értékrendjét, s ma biztonsággal hagyatkozhatunk arra, hogy ezekben a kérdésekben nincs közöttünk vita - fogalmazott a házelnök, megjegyezve ugyanakkor, hogy ez nem azt jelenti, hogy ne kevesellné azon ügyeknek, témáknak a számát, amelyeket a Fidesz elnöksége megvitat, és "amelyekre ráüti hitelesítő pecsétjét". A német megszállás áldozatainak emlékművéről szólva hecckampányról beszélt, és azt mondta: a baloldal szellemi leépülésével arányosan növekszik az agresszivitása, a képmutatás vagy a kettős mérce. Kövér László szerint megalkuvásként, meghátrálásként fogható fel, hogy a kormány lemondott az emlékmű formális avatásáról, ami - mint mondta -, azt is jelenti, hogy ünnepélyesen a magyar állam egyetlen képviselője sem fog fejet hajtani az áldozatok emléke előtt. Kijelentette: a rendszerváltás óta a magyar állam képviseletében már "ezerszer" bocsánatot kértek és fejet hajtottak az áldozatok előtt. "Abban a játszmában azonban nem veszünk részt, hogy egy politikai kisebbség uralmi igényeihez alakítsuk a történelem értékelését és az egész magyar társadalmat fasisztává és antiszemitává nyilvánítsuk". Szerinte ezért is fontos, hogy az emlékmű nem tesz különbséget a német megszállás áldozatai között. A Fideszen belül kialakult érdekcsoportok harcát firtató kérdésre úgy felelt: potens ellenzék híján ez elkerülhetetlen, hiszen minden politikán kívüli érdekcsoport a kormánypárton belül keresi a jobb érvényesülés lehetőségét, ahogy fogalmazott, "ez a nagyság átka". Arra a felvetésre, hogy a múlt rendszer ügynökei vagy az offshore-világhoz kapcsolódók kormányzati pozíciókba kerülhetnek, azt mondta: az elvektől függetlennek látszó döntések akkor is kárt okoznak, ha rövidtávon nincs látható hatásuk.
Augusztus 15-étől reklámadót kell fizetni a reklámokból származó árbevétel, valamint a saját célú reklámok költsége után a médiavállalkozásoknak, a kiadóknak, a szabadtéri reklámhordozók használóinak, az internetes reklámok közlőinek.
Az adózók 2014-ben az első adóelőleget augusztus 20-áig kötelesek bevallani és befizetni, az adóelőleg alapja a 2013-ban elért nettó árbevételnek a törvény hatályba lépése napjától, azaz 2014. augusztus 15-étől 2014. december 31-éig terjedő időarányos része. A jogszabály különböző adósávokban határozza meg a reklámbevételek adóját: félmilliárd forintos árbevételig az adó mértéke 0 százalék, efölött sávosan változik. Félmilliárd és 5 milliárd forint közötti része után 1 százalék, az adóalap 5 milliárd feletti, de 10 milliárd forint alatti része után 10 százalék, az ennél nagyobb, de 15 milliárd forintot el nem érő része után pedig 20 százalék. Az árbevétel 15 és 20 milliárd forint közé eső részére 30 százalék, az ezt meghaladóra pedig 40 százalék. Az adó alapja a médiaszolgáltatásban, a sajtótermékekben, a szabadtéri reklámhordozókon, járművön, nyomtatott anyagokon vagy ingatlanon, valamint az interneten közölt hirdetésekből származó árbevétel. Adót kell fizetni a saját célú, vagyis a saját termékre, megjelenésre vonatkozó reklámok után is, ennek alapja az előállítás és a közzététel költsége. A jogszabályt a Magyarországon letelepedett médiaszolgáltatókra kell alkalmazni, valamint azokra, akik napi műsoridejük legalább felében magyar nyelvű műsorokat sugároznak Magyarország területén, illetve interneten magyar vagy túlnyomórészt magyar nyelvű reklámot tesznek közzé. Vonatkozik a sajtótermékek kiadóira, a szabadtéri reklámhordozókat hasznosítókra és az internetes reklámok közlőire is. A reklámot közzétevőknek emellett nyilatkozniuk kell arról, hogy fennáll-e az adókötelezettségük, avagy nem esnek a reklámadó hatálya alá. Ha ezt a nyilatkozatot bármilyen okból nem teszik meg, akkor az adófizetési kötelezettség a reklám megrendelőjét terheli - ez lehet a reklámügynökség vagy maga a hirdető. Ebben az esetben az adó alapja a reklámközzététel havi összesített ellenértékének 2,5 millió forintot meghaladó része, az adó mértéke pedig egységesen 20 százalék. Nyilatkozat hiányában csak azok a magánszemélyek mentesülnek a reklámadó-fizetési kötelezettség alól, akik a személyi jövedelemadó hatálya alá tartoznak és nem egyéni vállalkozók. A 2014-es adóév adóalapját mérsékli a társasági adóban, személyi jövedelemadóban a korábbi években elhatárolt veszteség 50 százaléka. Csak akkor csökkenthető azonban az idei reklámadóalap, ha az adóalany 2013-as üzleti évének adózás előtti eredménye nulla vagy negatív. Ugyanazon tétellel nem csökkenthető egyszerre a társasági adó és a reklámadó. Emellett nem csökkentheti a társasági adó alapját a reklám közzétételével összefüggő ráfordítással, ha a reklám megrendelője azért válik adóalannyá, mert nem kapott a közzétevőtől nyilatkozatot. A kapcsolt vállalkozásoknak az adóköteles reklámbevételből, a saját célú reklámból és a reklámértékesítő ügynökségektől származó árrésével növelt adóalapját össze kell adni, majd a kiszámított adó mértékét nettóárbevétel-arányosan kell elosztani közöttük. Ha az adóalany reklámértékesítő ügynökséggel köt szerződést, az ügynökség kapcsolt vállalkozásnak minősül, és az adóalanynak meg kell növelnie az adóalapját a reklámértékesítő társaságnál megjelenő árréssel.
