A miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában egyebek között beszélt a magyar gazdasági adatokról, valamint a nemzetközi konfliktusok hazánkra gyakorolt hatásáról.
Logikus következménye a 3,9 százalékos GDP-növekedésről szóló adat mindannak, ami négy és fél éve történik Magyarországon - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
A kormányfő úgy fogalmazott: fellángolások előfordulnak, általában a tendenciát érdemes figyelni, ez az adat illeszkedik egy folyamatba. Lépésről lépésre másszuk meg a hegycsúcsot, reméljük ez egy fennsík, ahol fenn tudunk maradni – szögezte le.
Ha ez egy hátba veregetés, akkor az a dolgozó magyar embereket illeti – hangoztatta Orbán Viktor, aki felhívta a figyelmet arra: kormányváltáskor 1,8 millió, most 4,1 millió dolgozó ember fizet adót. Az a magyar modell, mely kirajzolódik a magyar gazdaságpolitikából, működőképes – tette egyértelművé.
A miniszterelnök az Európai Unióból két olyan országot említett, melyek eltérnek az eurózónán belül megszokott, a trojka által meghatározott gazdaságpolitikai iránytól, Angliát és Magyarországot. Hangsúlyozta, hogy mindkét gazdaság jól teljesít.
A 3,9 százalékos GDP-bővülés kapcsán azt is mondta: ez egy adat, egy útjelző tábla, elárulja, milyen irányba tartunk, de nem végállomás, ha majd elértük az 5 millió adófizetőből álló gazdaság szerkezetét, ha a munkaalapú gazdaság kiterjed majd az egész társadalomra, akkor mondhatjuk, olyan állapotban vagyunk, amit már csak fenn kell tartani.
Ha a kérdést úgy tesszük fel, minek köszönhető ez az eredmény, akkor annak, hogy a magyar emberek akarnak dolgozni – emelte ki. Úgy vélte: a magyar gazdaság még nem tud annyi munkahelyet felkínálni, ahányan dolgozni akarnak, de a dolgozni akarás egy fontos érték. Az államnak szerinte ilyenkor munkalehetőséget kell teremteni. A liberális demokraták ilyenkor csak abban látnak lehetőséget, hogy a magángazdaságokat segítsék – tette hozzá.
Az emberek tehát dolgozni akarnak, a kérdés az, lesz-e mindig olyan kormányuk, gazdaságpolitikájuk, mely meg is teremti a lehetőséget. Most éppen van – hangoztatta.
Ne felejtsük azért el, hogy a magyar háztartások, ha nem is a fejük búbjáig, de szügyig el vannak adósodva. Vagyis úgy értünk el egy ilyen gazdasági növekedést, hogy az emberek jelentős része a pénzét nem is tudja elkölteni, mert korábban felvett hiteleket kell törlesztenie. Miközben jelentős gazdasági növekedés van, annak egyik motorja, a fogyasztás még nem is bontakozhatott ki. Mert miközben növekedés van, az emberek leépítik a tartozásaikat. Ez egy másik nagyon pozitív fejlemény. A magyar gazdaságban még van tartalék – érvelt a kormányfő, aki megismételte: meg kell célozni az 5 millió dolgozó emberre épülő magyar gazdasági modellt.
Szólt arról is, hogy az Oroszországot érintő harmadik körös szankciók kapcsán a magyar és a szlovák álláspont egybeesik, vagyis egyetért Robert Fico szlovák kormányfővel. E szerint az a szankciós politika, amit a Nyugat folytat, és aminek szükségszerű következménye az, amit az oroszok csinálnak, többet árt nekünk, mint Oroszországnak. Ezt úgy mondják a politikában, hogy „lábon lőttük magunkat” – mondta a kormányfő, aki szerint át kell gondolni az Európai Unió szankciós politikáját, és ehhez partnereket keres. A gazdasági szankciók politikája ellentétes a magyar nemzeti érdekekkel – szögezte le. Szerinte életre kellene hívni egy konferenciát, melyen Oroszország és az Európai Unió együttműködésének jövőjét kellene megvitatni. A vitás kérdéseket napirendre kellene tűzni. Többről van szó, mint Ukrajna – fogalmazott.
Beszélt arról is: Európa olyan mértékben elvallástalanodott, hogy a vallásháború, mint olyan, kizárólag a múlthoz sorolt jelenségek között szerepel a gondolkodásunkban. "Ezért nem jön ki az Európai Uniónak, az európai vezetőknek a száján", hogy irtják a keresztényeket, és ezt a kultúrkört képviselő közösségeket, ha Európán kívül élnek is, meg kell védenünk. Az események indokolják, hogy hívjuk fel a figyelmet arra, keresztényüldözés folyik.
Az Európai Uniónak sikertörténetekre van szüksége, és a magyar gazdaság egy sikertörténet. Sokan vannak, akik szeretnék fekete bárányként bemutatni Magyarországot. Mert eltérünk az IMF megszabta válságkezeléstől, és azért mert bevalljuk, hogy nem liberális demokráciát építünk - indokolta a miniszterelnök.
Ha a Mengyelejev-táblázatot olvastam volna fel, annak is akkora visszhangja lett volna, mint a tusnádfürdői beszédnek – mondta kérdésre válaszolva. Sokan úgy vélik, nem politikusok, hanem tudósok dolga gondolatébresztő beszédeket mondani, a kormányfő ezzel nem ért egyet. Én vállalom annak ódiumát, hogy gondolatot ébresszek, és veszteséget szenvedjek el – fejtette ki Orbán Viktor.
Forrás : hirado.hu
